A Nap

Az Adria partvidéke tökéletes hely napimádóknak. Átlagos évi 2600 napsütéses órájával az Adria a Földközi-tenger egyik legnaposabb területe. A rengeteg kis öböl és sima szikla kiváló a napozásra és az úszáshoz, a sűrű fenyőerdők és az állandóan fújó szelek pedig árnyékot adnak és hűsítenek.

Seafood

A Nap az élet és az energia forrása, gyógyító ereje és hangulatjavító hatása szebbé és aktívabbá teszi a nyaralást, és fokozza a vágyakat. Ha mértéket tart, a Nap csodát tesz, de ne feledkezzen meg a naptejről, a sapkáról és a napszemüvegről.

Ha süt a Nap, és Vis szigetének környékén találja magát, feltétlenül meg kell néznie az Adriai-tenger különös fényjátékának jelenségét. A tenger hullámai által kivájt barlangszájon átsütő napsugarak a vízzel közösen varázslatos, egyedi azúrkék és smaragdzöld csillogást produkálnak. A mély Kék és zöld barlangok csodáját kár lenne kihagyni, mert lélegzetelállítóan szépek. A hullámokon megtörő napfény, a szikrázóan fehér sziklák, a fényben fürdő szigetek, a piros háztetők és a falvak, ahol semmi sem mozdul a perzselő kora délutáni napsütésben... Egy tökéletes nyári nap a napsütötte kékségben, a hullámok és a szél ölelésében.

Megnézhet minden napfelkeltét és naplementét, és mind feledhetetlen, mert nincs két ugyanolyan, de a mámor mindig ugyanaz. A vitorlázás napnyugtakor egy szempillantás alatt testi-lelki békét ad, a nap fürösztötte dalmát vörösbortól pedig fellángolnak a vágyak. A tengerről nézett, csodás naplemente a szerelem jele, de a gondos hajós azért alaposan megnézi a nyugati eget is, hogy megtudja, milyen időt hoz a hajnal. Ha tiszta az ég, és csak elszórtan van egy pár felhő, jó és stabil idő várható. A napnyugta színei tiszták, a zenithez közeli felhők sárgába játszanak. Ha mielőtt lemenne, bíborba hajlik a Nap, és a vaskos, sötét felhő alatt tiszta az ég, az annak a jele, hogy javulni fog az idő. Ha a naplemente tompa, homályos és sok a felhő, amikbe úgy bukik alá a Nap, akár egy zsákba, akkor az idő romlani fog. Az ún. glória-hatás, vagyis a felhőkben kikristályosodott nedvesség által okozott fénytörés is a rossz idő jele. A szivárvány, azaz a vízcseppeken megtörő és tükröződő napfény az esős, rossz idő jele, eső után viszont tisztulást jelent. Ha nyugaton van a szivárvány (ez csak délután és este fordul elő), az általában az eső végét jelzi, és a napos, tökéletes vitorlás-idő hírnöke.

A tenger

Az Adriai-tenger a maga 1185 szigetével, szigetecskéivel, szikláival, illetve számos csodás öbleivel, ugyanúgy kihívás és kedvenc úti cél a természet rajongóknak, mint a vitorlázóknak. Legtisztább és a legáttetszőbb tenger egész Európában, melynek átlagos mélysége 173 méter. Vizei a tengeri élővilág gazdagságát, illetve a görög és római időkből ránk maradt hajóroncsokat, tárgyakat és épületromokat rejtik.

Seafood

Északnyugatról délkelet felé, az Appennin és Balkán félszigetek között elnyúlva, az Adria mediterrán klímájának köszönhetően gazdag illat világot, kristálytiszta tengert és buja növényzetet nyújt. A tenger rég időktől fogva szenvedélyt, csodálatot illetve tiszteletet vált ki. Helyet ad a halász mindennapi életében, kenyeret ad a tengerésznek, ihletet a művésznek, illetve kalandot a turistának. Az úszás, napozás, vitorlázás és búvárkodás mindazon kedvtelések, amiben itt örömét lelheti. Eme páratlan szépséggel ez a tenger mindig is magához vonzotta a látogatókat különböző és távoli égtájakról.

Prominens vitorlások csoportja az amerikai' Vitorlázás világa" folyóiratban a horvát szigetvilágot, a Karibi-szigetek után a legszebb vitorlás paradicsommá nyilvánították. Az Adria nagy része nemzeti parkként, illetve természeti rezervátumként védelmet élvez s mindezen királyság legérdekesebb részeit vitorlázásnak kedvező széllel irányt véve felfedezheti.

Az Adriai-tenger eltérő északon, illetve délen. A különbségek nem szembetűnőek, de jelentősek a navigáció szempontjából, hiszen ezek meghatározhatják a kívánt úti célt: azaz, mi az, amit meg szeretne látogatni, illetve milyen vitorlás tapasztalatokra akar szert tenni. Az Adria északi részén a szigetek közötti távolság kisebb, mint ahogy a szigetek és a part között sem kell nagy utat megtenni. Sokkal több menedék áll a rendelkezésre minden időben, illetve a legjellemzőbb nyári szél (a Misztrál) enyhébb. Dalmácia déli részén többet kell hajózni, míg szigetre, kikötőre vagy védelemre lelünk. A Misztrál itt erősebb és tenger is háborgóbb.

Különbségek fellelhetőek egyrészt a színek kontrasztjában, másrészt a tájak összetételében. A színek és illatok hatása a délen sokkal intenzívebb, illetve a szigetek és a parti részek sokkal vonzóbbak, látványosabbak. Az emberek, a kultúra és a régió lelke sokkal érdekesebbek, illetve a városok nagyobb hatással vannak az ókori, illetve a reneszánsz korstílusok befolyásának köszönhetően.

Úti céljának választásánál különböző tényezők játszhatnak közre, attól függően, hogy mit szeret: a nyüzsgést vagy egyedüllétre vágyik egy csendesebb környezetben. A népesebb északi szigetek felejthetetlen szórakozást és társalgást nyújtanak, míg a távoli déli szigetek az érintetlen természet szépségét és csend élvezetét biztosítják. Függetlenül, hogy az Adria mely részét választja, a kikötők mindig védelmet biztosítanak hajója számára, illetve a félreeső természetes öblök, szigetecskék és ősi sziklákkal védett kikötőgátak szintén biztonságos lehorgonyzást nyújtanak.

Az Adria-tenger számokban:

HOSSZÚSSÁG 783 km
SZÉLESSÉG (átlag) 248,3 km
MÉLYSÉG (átlag) 173 m
FELSZÍNI TERÜLET 148 595 km2
TÉRFOGAT 34 977 km3
PARTVONAL HOSSZA A SZIGETEKKEL EGYÜTT 5835 km
SZÁRAZFÖLD 1777 km
SZIGETEK 4058 km
SÓTARTALOM (átlag) 38.30 per mill.
TENGERÁRAMLAT (közepes) 0,5 knots
HULLÁM NAGYSÁGA (átlagban) 0,5 - 1,5 m
ÁTLAGOS HŐMÉRSÉKLET (közepes) 11°C
ÁTLAGOS NYÁRI HŐMÉRSÉKLET 25°C - 27°C